Az AA az egészségügyi intézményekben

Az Anonim Alkoholisták megalakulásától fogva együttműködésre törekszik a szakemberekkel. Folyamatosan keressük annak a lehetőségét, hogy a szakemberekkel folytatott eszmecsere intenzívebb és szélesebb körű legyen, és örömmel fogadjuk észrevételeiket, javaslataikat. Ezek segítségével hatékonyabban tudunk együttműködni közös célunk elérésében: segíteni a még szenvedő alkoholistának.
Van-e jobb hely, mint a kórházak és más, alkoholistákat kezelő intézmények, hogy még szenvedő alkoholistákat találjunk? Ez az ötlet régebbi, mint maga az AA.

Az egészségügyben dolgozók világosan ismerik felelősségi körüket, de kevesen értik a miénket. Kezdetben a mi szerepünk az lehet, hogy tájékoztatást nyújtunk arról, hogy mit tehet, és mit nem tehet az AA – mindig emlékezve arra, hogy mint közösség elköteleztük magunkat, hogy nem szakmabeliek maradunk. A mi megközelítésünk azon alapul, hogy felépülő alkoholistákként hatékonyan tudjunk együtt dolgozni a még mindig szenvedő alkoholistákkal. A szakemberekkel való együttműködés során mindig ragaszkodnunk kell hagyományainkhoz. Nincs egyetlen „helyes” út az intézetek és az AA-csoportok között, bár számos kidolgozott és hatékony együttműködési forma létezik.

Azt javasoljuk, hogy:

  • Legyünk teljesen tisztában a Hagyományokkal;
  • Időben, megfelelően felöltözve jelenjünk meg;
  • Udvariasan mutatkozzunk be;
  • Vigyünk magunkkal írásos anyagokat, és jegyezzük fel a csoportunkkal kapcsolatos dolgokat;
  • Nem veszünk részt a költségvetésről, ágyhiányról vagy bármilyen külső kérdésről szóló vitában;
  • Soha ne beszéljünk az AA egyes tagjairól;
  • Ne számoljunk be nem AA-bizottságoknak, de adhatunk és adjunk tájékoztatást az AA-nak;
  • Ne adjunk orvosi tanácsot senkinek;
  • Adjuk meg a gyűlések aktuális időpontjait és helyszíneit, a telefonszolgálat telefonszámát és az AA-irodalom elérhetőségeit;
  • Soha ne kötelezzük a tagjainkat hatáskörük átlépésére!

Kapcsolatfelvétel előtt jelezzük szándékunkat a helyi csoportnak, a szolgálati felelősnek. Célszerű segítséget kérni a kapcsolat megteremtéséhez.

Kezelőintézeti gyűlések

Kétféle találkozási forma lehetséges a helyiségekben.

Az első a rendszeres AA-csoportgyűlés, azaz a kórházat/kezelőintézetet mint helyszínt használjuk. Ezeken a gyűléseken szívesen látják az alkoholizmus miatt kezelt betegeket, és a Hetedik Hagyományt is gyakorolják.

Második az AA által támogatott, fekvőbetegek számára tartott gyűlés. Ezeken külső AA-tagok vesznek részt, de ezek nem nyitottak minden AA-tag számára. Ezek a gyűlések általában azért nyitottak, hogy az egészségügyi szakemberek számára lehetővé tegyék a részvételt.
A csoportközi vagy regionális szolgálati gyűléseken vitassuk meg a lehetőségeket, hogy felmérjük az igényt és a helyi tagok támogatását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legalább négy AA-tagra van szükség, akik legalább egy évig elkötelezik magukat a csoport támogatása mellett.
A szolgálati bizottság egy tagjának kell ezután felvenni a kapcsolatot a kórházzal/kezelőközponttal, hogy megbeszéljék a gyűlés formáját.
A kórházakban biztosítani kell, hogy mindenki (orvos, ápolási személyzet és adminisztráció) teljes körűen tájékoztatva legyen, mivel problémák akkor merülhetnek fel, ha az AA olyan személyt talált meg, aki bár segítőkész és megértő, de előfordulhat, hogy nem rendelkezik a szükséges felhatalmazással a döntések vagy intézkedések végrehajtásához.

Az udvariasság és a tapasztalat azt mondja,

  • hogy nem foglalhatunk el helyiségeket engedély nélkül;
  • hogy a kezelőorvos, az ápolónővér engedélye nélkül nem léphetünk be egy kórterembe.

Ha egy csoport megalakult, a tagokat meghívhatják, hogy látogassanak meg betegeket. Megfontolhatjuk, hogy irodalmat hagyunk ott, vagy megkérdezhetjük a beteget, hogy szeret ne-e részt venni egy gyűlésen. Mindig kérdezzük meg, hogy az ügyeletes személyzet meg tud ja-e tenni a szükséges intézkedéseket, és szerezzük meg a beleegyezésüket.
Hasznos, ha egy vagy két tag vállalja a kórtermek látogatásának felelősségét minden héten. Udvariasan kell viselkedniük a személyzet minden tagjával, és meg kell köszönni nekik, ha beengednek a helyiségekbe.

További tanácsok:

  • Előfordulhat, hogy önkéntesként regisztrálnunk kell magunkat;
  • Tartsuk be a kórház/kezelőközpont szabályait; mi csak vendégek vagyunk. Korlátozzuk magunkat a saját egyszerű gyógyulási üzenetünk hordozására;
  • Legyünk hajlandóak hallgatni és beszélni is;
  • Alaposan ismerjük a Hagyományokat, és éljünk azok spirituális alapjai szerint;
  • A kórházszemélyzet számára ismert lesz, hogy az AA tagjai vagyunk. Megjelenésünk, nyelvezetünk, modorunk és viselkedésünk befolyásolhatja az AA-ról alkotott véleményüket;
  • Mindig tartsuk meg az alázatot az AA amatőr státuszával kapcsolatban. Mi nem vagyunk profik;
  • Ne beszéljünk gyógyszerekről, pszichiátriáról vagy az alkoholizmusról szóló tudományos elméletekről;
  • Soha ne avatkozzunk bele a betegek kezelésébe, és ne fűzzünk hozzá megjegyzéseket. Ez az orvosok kizárólagos felelőssége;
  • Ne dicsekedjünk az AA-val. Hagyjuk, hogy az eredmények önmagukért beszéljenek;
  • AA-irodalomból mindig eredeti példányt (ne fénymásolt változatot) adjunk át a kezelőhely személyzetének vagy a felkeresett betegnek.
  • Végezetül, amikor felelősséget vállalunk a szakmai központban tartott gyűlésért, szükséges gyakori, baráti kapcsolatot tartani a központ munkatársaival. A kapcsolattartónak be kell számolni a tevékenységünkről.
Scroll to Top