A Világszolgálat 12 Elve (rövid változat)
A Világszolgálat Tizenkét Alapelvét az A.A. társalapítója, Bill W. írta, és az Anonim Alkoholisták Általános Szolgálati Konferenciája fogadta el 1962-ben. Az alapelvek az A.A. világszolgálati struktúrájának értelmezései, amelyek az A.A. korai története és tapasztalatai alapján alakultak ki.
I. Az A.A. Világszolgálatért viselt felelősség és alapvető tekintély mindig az egész Közösség kollektív lelkiismeretén nyugodjon.
II. Az A.A. Általános Szolgálati Konferenciája – majd minden gyakorlati célt tekintve – egész Társaságunk aktív szószólójává és hatékony lelkiismeretévé vált annak világügyeiben.
III. Az eredményes vezetés biztosításához döntési joggal szükséges felruháznunk az A.A. minden elemét – a Konferenciát, az Általános Szolgálati Igazgatótanácsot, annak szolgálati testületeit, munkatársait, bizottságait és felelőseit.
IV. A részvétel jogát a felelősség minden szintjén célszerű fenntartanunk, lehetővé téve, hogy minden egyes szint az általa viselt felelősséggel arányos képviseletet kapjon a szavazásban.
V. Szervezetünk minden szintjén érvényesüljön a fellebbezési jog, hogy a kisebbségi vélemény meghallgattassék, és a személyes panaszok gondos kivizsgálásra kerüljenek.
VI. A Konferencia tudomásul veszi, hogy a Világszolgálat ügyeinek többségében a kezdeményezés joga és a tényleges felelősség a Konferencia azon megbízott tagjaira hárul, akik Általános Szolgálati Testületként (General Service Board) működnek.
VII. Az Általános Szolgálati Testület Alapszabályzata és Rendeletei olyan jogi eszközök, melyek felhatalmazzák a megbízottakat, hogy a Világszolgálat ügyeit igazgassák és vezessék. A Konferencia Szabályzata nem jogi dokumentum, a legnagyobb hatékonyság érdekében a Hagyományokra és az A.A. kincsestárára támaszkodik.
VIII. Elsődlegesen a megbízott tagok tervezik az általános irányelveket és a pénzügyeket, ők irányítják ezek végrehajtását is. Azon felhatalmazásuknál fogva, hogy megválaszthatják a külön egységként szerveződött és folyamatosan működő szolgálatok vezetőit, őrzői és védői azoknak.
IX. Jövőbeni működésünk és biztonságunk elengedhetetlen feltétele, hogy minden szinten rátermett szolgálati vezetőink legyenek. Az egykor az alapítók által gyakorolt, a Világszolgálat vezetéséért való elsődleges
felelősséget szükségszerűen a megbízott tagok viselik.
X. Minden szolgálati felelősségnek az annak megfelelő szintű és jól meghatározott szolgálati hatáskörrel kell együtt járnia.
XI. Törekednünk kell arra, hogy a megbízottak mindig a lehető legjobb bizottságokkal, szolgálattevőkkel, felelősökkel, munkatársakkal és tanácsadókkal dolgozhassanak együtt. Az összetétel, a személyes rátermettség, a beiktatási eljárások, jogok és kötelezettségek mindig szigorú megfontolást igényelnek.
XII. A Konferencia, szem előtt tartva az A.A. Hagyományok szellemét, ügyeljen arra, hogy maga soha ne váljék kockázatos gazdagság vagy hatalom központjává; hogy ésszerű pénzügyi alapelvek szerint határozza meg a működéshez szükséges alapot és tartalékot; hogy senki ne jusson olyan helyzetbe, amely által hatalmat gyakorolhat mások felett; hogy minden fontos döntést megbeszélés, szavazás és – lehetőség szerint – alapvető nézetazonosság előzzön meg; hogy határozatai soha ne legyenek személyesen büntető jellegűek, ne provokáljanak nyilvános vitát; hogy soha ne működjön úgy, mint irányító testület, és gondolkodásában és cselekedeteiben mindig maradjon demokratikus, csakúgy, mint a Társaság, amelyet szolgál.

Bill Wilson elmeséli az A.A. Közösség növekedésének történetét a New York-i és akroni kezdetektől az országos és külföldi terjeszkedéséig. A Felépülés, az Egység és a Szolgálat Három Örökségének lencséjén keresztül Bill elmagyarázza, hogyan fejlődött a Tizenkét Lépés, a Tizenkét Hagyomány és a Világszolgálat Tizenkét Elve. A záró fejezetek az A.A. korai „barátainak”, köztük Dr. Silkworthnek és Ed Dowling atyának a nézőpontját osztják meg. 16 oldalnyi archív fényképpel. (B-3)

