2025-01-20
Napközben, amikor fölkavar valami vagy ránk tör a kétely, egy kis szünetet tartunk, és imádkozunk a helyes gondolatért vagy cselekedetért.
(Anonim Alkoholisták, 82. old.)
Ma alázattal kérem a Felsőbb Erő kegyelmét, hogy időt adjon ösztön és cselekvés
között; hogy hűs szellő járjon át, amikor túlfűtötten reagálnék; hogy nyugodt békesség lépjen az indulat helyébe; hogy elfogadjam a pillanatot, amikor a bírálat tisztánlátássá válik; hogy csendben maradjak, amikor szóban támadni, vagy védekezni sietnék.
Ígérem, keresni fogok minden lehetőséget, hogy iránymutatásért a Felsőbb Erőmhöz forduljak. Tudom, hogy hol lakozik ez az erő: itt bennem, tisztán, mint a hegyi patak, megbújva a hegyek között – ez a Belső Forrás, amelynek létezését nem gyanítottam.
megköszönöm a Felsőbb Erőnek a fény és igazság világát, amit akkor láthatok meg, ha engedem, hogy irányítsa szememet. Bízom benne ma, és remélem, bízik bennem, hogy mindent megteszek ma, hogy megtaláljam a helyes gondolatokat és cselekedeteket.