2025-05-08
Mind a Tizenkét AA-Lépés azt kívánja, hogy természetes kívánságaink ellen cselekedjünk … valamennyi lelohasztja túltengő Énünket. Minthogy felfuvalkodott Énünk lelohasztásáról van szó, talán ez a Lépés az, amelyet legnehezebb megtenni. Viszont a tartós józansághoz és a lelki békességhez ez a Lépés a legszükségesebb.
(Tizenkét lépés és Tizenkét hagyomány, 56. old.)
Miután jellemhibáimat leírtam, nem akartam beszélni róluk. Aztán elhatároztam, itt az ideje, hogy ezt a terhet ne egyedül viseljem. szükségem volt arra, hogy hibáimat bevalljam valakinek. Azt olvastam – és mások is mondták -, hogy csak akkor maradhatok józan, ha ezt megteszem. Az Ötödik Lépés, ha mindennapi életemben alázattal és bölcs derűvel gyakorlom, a valahová való tartozás érzését adja nekem. Fontos volt, hogy jellemhibáimat abban a sorrendben tárjam fel, ahogy az Ötödik Lépés leírja: „Istennek, magunknak és egy embertársunknak”. Azzal, hogy bevallottam Istennek, előkészítettem annak az útját, hogy saját magamnak, illetve egy embertársamnak is feltárjam hiányosságaimat. Amint az Ötödik Lépés írja, az, hogy Istennel és egy embertársammal megoszthatom hibáimat, olyan „pihenőhelyet” jelent számomra, ahol felkészülhetek a további lépésekre, melyek a jelentőséggel teli józanság felé vezetnek.