2025-10-30
Mióta létezik, az AA-t soha nem osztotta meg komoly vita. Még ebben a civakodó világban sem foglalt állást nyilvánosan semmiféle vitában. Ez azonban nem valami erény, amelyre gyakorlat révén tettünk szert. Azt is mondhatjuk, hogy vele születtünk… „Ha pedig valamiről nem vitázunk magunk között, nyilvánosan sem fogunk.”
(Tizenkét lépés és Tizenkét hagyomány, 178. old.)
Nem felejtem-e el, hogy jogom van a véleményemhez, de másoknak nem kötelező egyetérteni azzal? Ez az „élni és élni hagyni” szellemisége.
A lelki béke imája emlékeztet – Isten segítségével – „annak elfogadására, amin változtatni nem tudok”. Próbálkozom-e még mindig mások megváltoztatásával? A „bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok” elhangzásakor felidézem-e magamban, hogy az én véleményem az enyém, a tiéd pedig a tiéd? Még mindig félek-e önmagam lenni? Az „és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget” elhangzásakor tudatosítom-e magamban, hogy a véleményeim az én tapasztalataimon alapulnak? Ha a mindentudás igényével lépek fel, nem keveredek-e nyilvánvaló ellentmondásba?