2025-07-26
Minden AA-csoport legyen önfenntartó, hárítsa el a külső adakozásokat.
(Tizenkét lépés és Tizenkét hagyomány, 162. old.)
Mikor vásárolni megyek, megnézem az árakat, és ha valóban szükségem van valamire, megveszem és kifizetem. Most, hogy felépülőben vagyok, rendbe kellene hoznom az életemet. A gyűléseken gyakran iszom kávét tejjel és cukorral, sokszor nem csak egyet. Mikor a pénzt gyűjtik, vagy túl nagy buzgósággal kutatok a pénztárcámban, vagy nincs nálam elég pénz, de a gyűlésen ott vagyok, mert szükségem van rá. hallottam, hogy valaki azt javasolta, egy sör árát dobjuk be a kosárba, de én ezt túl soknak tartottam. Szinte soha nem adok egy dollárt. Mint oly sokan mások, én is a bőkezűbbekre hagyom a Közösség finanszírozását. elfelejtem, hogy a terembérlet, a tej, cukor, a kávé és a csésze is pénzbe kerül. Minden gondolkodás nélkül kiadok 90 centet arra a kávéra, amit a gyűlés után egy étteremben megiszom, erre mindig van pénzem. Szóval, mennyit is ér az én józanságom és lelki békém?