2025-06-04
Figyelmesen átolvasva az első öt lépést, feltesszük a kérdést, hogy nem hagytunk-e ki valamit, mert most raktuk le az alapokat ahhoz, hogy végre igazán szabad embernek érezhessük magunkat… Készen állunk-e immár arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindattól, amit kifogásolhatónak ismertünk el?
(Anonim Alkoholisták, 71. old.)
A Hatodik Lépés az utolsó „előkészítő” lépés. Bár eddig is sokat és buzgón imádkoztam, az első hat Lépésben nem fordultam kéréssel Istenhez.
Felismertem problémámat, elhittem, hogy van megoldás, eldöntöttem, hogy megkeresem, és „nagytakarítást végeztem”. Most felteszem a kérdést: hajlandó vagyok-e józan életet élni, változni, elengedni régi önmagamat? Döntenem kell, hogy teljességgel kész vagyok-e a változásra. Áttekintem, mit tettem a múltban, és teljességgel készen állok arra, hogy Isten megszabadítson jellemhibáimtól, mert a következő lépésben elmondom a Teremtőmnek, hogy hajlandó vagyok a segítségét kérni. Ha elég alapos voltam a felkészülés során, és érzem, hogy akarok változni, akkor készen állok a következő lépésre. „Ha még mindig ragaszkodunk valamihez, és nem akarunk megválni tőle, akkor kérjük Istent, segítsen önmagunk legyőzésében” (Anonim Alkoholisták, 71. old.).