2025-04-09
… Sohase feledjük, hogy nem vagyunk mentesek valamiféle kényszertől. … Régi zsarnokunk, alkohol Úr, mindig készen áll, hogy újra rabságba ejtsen. Ezért, az alkoholtól való szabadulás a nagy „muszáj”, melyet meg kell valósítanunk, különben eszünket veszítjük, vagy belehalunk.
(Bill így látja, 134. old.)
Amíg ittam, spirituálisan, érzelmileg és néha fizikailag is be voltam zárva. Börtönömet magam alkottam az akaratosság és az önzés rácsaiból, és innen nem volt menekvés. A szabadság ígéretével kecsegtető időnkénti száraz időszakok csupán a haladék reményét villantották fel. Az igazi szabaduláshoz hajlandóvá kellett válnom, hogy bármit megtegyek, ami helyénvaló, és ami a kulcs elfordításához szükséges. Amikor megvolt a hajlandóság és cselekedtem is, a zár és a rácsok maguktól megnyíltak. A folyamatos hajlandóság és cselekvés őrzi szabadságomat – úgy érzem, minden nap próbaidő -, és ennek soha nem kell, hogy vége legyen.