2025-01-09
Valóban szörnyű belátni, hogy pohárral a kezünkben oly mértékben rögződött bennünk az önpusztító ivás kényszere, hogy már csak a Gondviselés közbenjárása szabadíthat meg bennünket.
(Tizenkét lépés és Tizenkét hagyomány, 21. old.)
A Gondviselést (Az isteni gondoskodás és útmutatás megnyilvánulását) akkor tapasztaltam meg, amikor aktív alkoholizmusom teljes csődbe vitt – minden odaveszett, ami jelentett valamit az életemben. Felhívtam az Anonim Alkoholistákat, és attól a pillanattól fogva az életem nem volt többé a régi. Amikor felidézem ezt a nagyon különleges pillanatot, tudom, hogy Isten már jóval azelőtt működött az életemben, hogy én értettem vagy elfogadtam volna a spirituális fogalmakat. Ezzel az egyetlen isteni közbenjárással letettem a poharat, és elkezdődött utazásom a józanság felé. Az életem az isteni Gondviselésnek és iránymutatásnak köszönhetően folyamatosan új dolgokat tár elém.
Az Első Lépés, amelyben beismertem, hogy tehetetlen vagyok az alkohollal, és életem irányíthatatlanná vált, egyre nagyobb jelentőséget kap az Anonim Alkoholisták életmentő, életadó közösségében – mindig egyetlen napra.